A Bocskai-viselet Bocskai István fejedelemről kapta a nevét. Történetében máig sok a megválaszolatlan kérdés. Tehát arra a kérdésre, hogy miért éppen Bocskai lett a ruha névadója, nem tudunk egyértelmű választ adni.

Mikor találkozunk először ezzel a viselettel a magyar öltözködésben s elsősorban az iskolai öltözködésben? Az 1920-as évek polgári öltözködésében. A két világháború között viselői túlnyomórészt a középosztály tagjai voltak, s a diákok, akik egyenruhaként hordták. A 20. század elején induló magyaros ruhamozgalomnak voltak már előzményei a 18-19. században is, mely a felerősödő hazafias nemzeti mozgalommal függ össze. Viselői nemzeti öntudatot, hazafias érzéseket kívántak demonstrálni a külsőségek révén.

Először 1900-ban a debreceni főiskolai újság adott hírt arról, hogy a város "akadémiai polgárai" nagygyűlést tartottak a magyar ruháért, mely egyben a hazai ipar támogatására is alkalmas volt.

A divatlapokban a 30-as évek végén egyre több magyaros jellegű ruhaterv jelent meg, például fiúknak magyaros zakó kis fazonnal vagy állógallérral. A ruháknak a magyaros jelleget a zsinórozás és a  különböző gombkötő munkák adták.

 Ha tehát a férfi vagy a női felsőruha zsinórdíszes gombolót kapott, akkor beszélhetünk bocskai viseletről. A zsinórozás ugyan már a 18. században megjelent, de mint jellegzetes díszítési mód megmaradt a 20. század elején is.

A bocskai viseletnek a középosztály körében ugyan nem volt nagy divatja, annál inkább beszélhetünk sikertörténetről a két világháború közötti diákviseletben. 

A 20-as évek második felétől a középiskolák, internátusok sorra vezetik be a bocskai formaruhát: fiúknál a sapkát, zakót, nadrágot és rojtos selyem nyakkendőt, lányoknál pedig a blúzt és a szoknyát."

A Bocskai ruha manapság elsősorban esküvőkön, különleges alkalmakkor, fogadásokon, bálokon divatos  viselet.

Legfőbb jellemzője - amitől Bocskai ruha a Bocskai ruha - a zsinórdíszes gombolás, vagyis a kézzel készített paszomány, amelyet aprólékos kézi munkával kell felvarrni a ruhára.